Miért a lista a legértékesebb marketingeszközöd?
A közösségi oldaladon a követőid nem a tiéd: a platform dönti el, hányan látják, amit kiírsz, és ez bármikor változhat. A keresőben elfoglalt helyed sem a tiéd. Egyedül a saját listád – a nevek, az e-mail-címek, a telefonszámok és a hozzájuk tartozó vásárlási előzmény – az, amit magaddal viszel, ha holnap minden más megváltozik.
Ez a lista ráadásul olcsón használható: egy üzenet kiküldése nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint ugyanennyi ember elérése hirdetéssel. A gond csak az, hogy a lista nem épül magától.
Hol kérd el az elérhetőséget?
A kérdés nem az, hogy „hogyan gyűjtsek e-mail-címeket”, hanem az, hogy „mit adok cserébe”. Senki nem adja meg az elérhetőségét azért, mert megkérdezted.
A hűségprogram a legjobb ürügy. A vevő azért csatlakozik, mert gyűjteni akar, és eközben természetes módon megadja a nevét és az elérhetőségét. Ez ma a legtisztább és legnagyobb tömegű forrás egy kis üzletnél.
A vásárlás utáni pillanat. Számla vagy nyugta küldése e-mailben, garancialevél, használati útmutató: mindegyik ok arra, hogy elkérd a címet – de figyelj rá, hogy a marketingküldéshez ettől függetlenül külön hozzájárulás kell.
Egy konkrét, hasznos anyag. Étrend, méretezési segédlet, gondozási útmutató, árlista letöltés formájában. Akkor működik, ha tényleg használható, nem pedig burkolt reklám.
Időpontfoglalás és várólista. Ha a szolgáltatásodra jelentkezni kell, az elérhetőség amúgy is megvan; itt a feladat inkább az, hogy egy helyen, rendezetten tárold.
Nyereményjáték – óvatosan. Sok nevet hoz, de a legrosszabb minőségben: olyanokat, akiket a nyeremény érdekel, nem te. Ha mégis, a nyeremény legyen a saját terméked, hogy a jelentkezők köre magától szűkítsen.
Ne vásárolj listát
A megvásárolt vagy máshonnan átvett címlista nemcsak jogilag kockázatos, hanem a kézbesítésedet is tönkreteszi: a panaszok és a nem létező címek miatt a leveleid a valódi feliratkozóknál is a levélszemét mappában kötnek ki.
Mit tárolj – és mit ne?
A minimum: név, elérhetőség, és hogy melyik csatornán szólhatsz hozzá. Ezen felül az a néhány adat, amit tényleg használni fogsz: mikor járt nálad utoljára, mit vásárolt jellemzően, milyen címkékkel jellemezhető (például „kutyás”, „glutént kerül”, „hétvégén jár”).
Amit ne tárolj: bármit, amire nincs konkrét felhasználási terved. Az adat nem ingyen van: felelősséggel jár, és ha kiszivárog, kár. A születési dátumot például csak akkor kérd el, ha tényleg küldesz születésnapi köszöntőt.
A vásárlási előzményt sokan alábecsülik, pedig ez teszi használhatóvá a listát. Egy lista, amiről csak annyit tudsz, hogy nevek és címek, tömegüzenetre jó. Egy lista, amelyen látod, ki mikor és mit vett, célzott megkeresésre.
Hogyan tartsd tisztán?
A lista romlik: az emberek címet váltanak, telefont cserélnek, elveszítik az érdeklődésüket. Néhány szokás sokat segít.
Kérj megerősítést a feliratkozásnál. Az elgépelt cím így nem kerül be, és az idegen címre való feliratkoztatás sem.
Rendszeresen vedd ki azokat, akik hosszú ideje nem nyitják meg az üzeneteidet. Előtte küldhetsz nekik egy utolsó, őszinte levelet: „szeretnéd még kapni?”. Aki nem reagál, annak a törlése jót tesz a többi levél kézbesítésének.
Kezeld a visszapattanó címeket. Ha egy cím tartósan nem létezik, azt azonnal ki kell venni.
Egy helyen legyen a lista. A leggyakoribb baj nem az adatvesztés, hanem a széttöredezés: egy táblázat a gépeden, egy másik a hírlevélküldőben, egy harmadik a foglalási rendszerben. Ilyenkor a leiratkozás és az adattörlés sem tud rendesen végigfutni.
Mikor kezdd el használni?
Amint van rajta néhány tucat név. Nem kell megvárni, hogy nagy legyen: egy kicsi, de valódi lista, amelyen mindenki járt már nálad, jobban teljesít, mint egy nagy, vegyes.
Az első üzeneted ne akció legyen. Egy köszönés, egy hasznos információ, egy bemutatkozás annak, aki csak a pultnál látott: ez alapozza meg, hogy a következőt is megnyissák. A lista értéke nem a méretében van, hanem abban, hogy megnyitják-e.